Csiszolatlan gyémántok 4- Szabó Bence

 Csiszolatlan gyémántok 4- Szabó Bence

 

Nem kellett különösebben keresnem azt a tehetséges és sokrétű fiatalembert, akit a következőkben bemutatok Önöknek. Néhány ház választ el bennünket, mégis ritkán látom.Középen a tehetséges Szabó Bence Azon kevés tanulók közé tartozik, akinek elszántsága és akaretereje méltán vívja ki mások elismerését.

 

- Kérlek, mondj néhány szót magadról!

- Július 15- én múltam 17 esztendős. Tapolcán születtem, a helyi Bárdos Lajos Általános Iskola német tagozatos osztályába jártam, minden tanévet kitűnő eredménnyel zártam. Jelenleg a Batsányi János Gimnázium utolsó éves diákjaként igyekszem helytállni, szintén német tagozaton.

- Érdeklődési köröd?

- Szinte minden humán jellegű "tudomány" érdekel, a reál szakterülettel viszont nem sikerült megbarátkoznom. Nagy szerelmem az irodalom, a zene és úgy általában a művészetek.

- Mikor kerültél kapcsolatba a tánccal? Hogyan képezted magad?

- Első ilyen emlékem óvodáskoromhoz kötődik, amikor beirattak egy jazzbalett tanfolyamra, majd több év kihagyás után azáltalános iskolában társastánc kurzusra jártam. A gimnáziumi esztendők alatt tagja lettem annak a társulatnak, amelynek máig a legtöbbet köszönhetek- a Tapolcai Musical Színpadnak, és hálás vagyok a művészeti vezetőjének, Halápiné Kálmán Katalinnak is. Három csodálatos évet és megannyi fellépési lehetőséget, igaz barátságokat és szakmai alapokat kaptam itt.

- Egy nem mindennapi megtiszteltetés ért tavasszal. Hogyan történt?

- A már említett tapolcai társulattal 2005 áprilisában a Hotel Mentol című darabbal indultunk- egy másik mellett- a Zenés Ifjúsági Színpadok Országos Fesztiválján, a Scherzon. Hatalmas sikert és több díjat sikerült begyűjtenünk, személy szerint én is különdíjas lettem 9 fiatallal (köztük Halász Sándor, Havasi Gábor, Kovács László) együtt. Az elismerést Miklós Tibor, a budapesti Rock- és Musical Színház igazgatója adta át. Mindezek mellett meghívást kaptunk az intézmény mesterkurzusára, ahol napi 10 órányi próba,tánc-, ének-, ill. színészmesterség- órák vártak ránk. Rengeteget tanultunk, a legjobb mesterektől. Itt kaptam ajánlatot a színház tánckarába való belépésre is. Néhány álmatlan éjszaka, egyeztetés és konfliktus után aláírtam a szerződést. Jelenleg a Jézus Krisztus Szupersztár című rockoperában táncolok, mint apostol.

- Összeegyeztethető az iskola és a tánc?

- Nehezen, de igen.

- Idén érettségizel. Melyik úton indulsz tovább?

- Ezt a kérdést gyakran felteszem magamnak is. Mindenképpen Budapesten szeretnék továbbtanulni, hogy komolyabban folytathassam a táncot... és bizony még "szakmai" téren is akad tennivaló bőven. Emelt szinten fogok érettségizni magyarból és németből, így majd ennek megfelelően válogatok a szakok kínálatából.

- Mit jelent számodra a tánc?

- Hogy mit jelent nekem a tánc? Önkifejezés, önmegvalósítás, öröm, mozgás, de valójában megfogalmazhatatlan, hiszen pont ettől művészet: megkísérli ábrázolni az ábrázolhatatlant, kifejezni a kifejezhetetlent. Mindennapjaimban pedig igyekszem Nietzche szavait megfogadni:

"... az a nap, amelyen egyetlen percet sem táncoltunk, tulajdonképpen elveszettnek tekinthető."

 

Másodközlés- Hírforrás: Új Tapolcai Újság


Böngésszen hazánk kistérségeinek hírei között!
A hírek szerkesztői, azaz a kistérségek települései és azok szervezetei, cégei, intézményei ajánlják figyelmébe az aktualitásokat!